Pongrácz Gyula
Pongrácz Gyula vagyok, 1982. december 1.-én születtem Tatán, ahol a csapat is! Egy könyv is kevés lenne leírni, annyi minden van a fejemben! Úgyhogy csak, nagy vonalakban! Sok helyen laktam fiatalabb koromban! Az egyik legkedvesebb Szomód!Itt ismerkedtem meg a kosárlabdával,hála Acsády István tanár úrnak, és ha jól emlékszem ő szervezte az ország első streetballját is ebbe a kis faluba! Tetszett ez a sport! Eltelt pár év, mire versenyszerűen el tudtam kezdeni betöltöttem a 18-at! Tatán,akkor indult kosárlabda szakosztály Szabó Judit keze alatt!Itt ismerkedtem meg ,az akkor még nem létező Face team alapítóinak nagy részével! Imádtam edzésre járni! Annyira,hogy bekönyörögtem magam egy másik város csapatának edzéseire is !OROSZLÁNY! Itt szembesültem először igazán azzal, mit jelent az a szó,hogy csapatmunka,vagy győzni akarás! Ezt a brigádot akkor Tóth László tartotta össze. Rohangáltam a megyében délutánonként, csak, hogy játszhassak! Elég sokáig ment ez így! A kosárlabdának köszönhetően ismertem meg az Áront. Láttam játszani! Tehetségesnek tartottam,de hihetetlenül nagyképűnek is! Nem igazán lopta be magát a szívembe,(ez az ő részéről is érezhető volt)!Ezért nem is kerestem a tásaságát!:) De a Nike freestyle versenyre felmentem megnézni! Kiváncsi voltam mit alkot a saját világában (itt lehet arcoskodni)!Megnyerte!! Aztán nem sokkal később megkeresett azzal,segítsek neki egy kosárlabda bemutatóban!Mi bajunk lehet?Gondoltam!Ha ő nyitott felém,nem utasítom el!És belevágtunk!

Az első edzésen ahogy a “show-t” próbáltuk meg összerakni!Felmerült egy ötlet, egy kis plusz! DOBBANTÓ!Kipróbáltuk!Az első fellépést dobbantóval csináltuk (utólag visszanézve,nagyon vicces!)! Aztán innentől folyamatos a fejlődés!Megismerkedtünk a trambulinnal, új tagokkal bővültünk,egyre komolyabb fellépési lehetőségek adódtak!Az első külföldi fellépésünk Athén! Úristen!!! Kb 13000 ember előtt!Négyen léptünk fel! Most is ráz a hideg,ha eszembe jut!Hogyan mertünk ki menni arra a pályára? Elég bátor vállalkozás volt!:) Szépen lassan beindult! Ez mellett az életem is haladt a maga medrében. Neki álltam dolgozni. Az első hivatalos munkahelyemen nem nagyon tolerálták a dolgot a kollégák!Miért kosarazol hétvégén? Inkább túlóráznál!Ebből nem lehet megélni! Stb. Mosolyogva válaszoltam. Azért,mert szeretem csinálni! Ennyire egyszerű a dolog!:)Egy évig bírtam itt! Azóta találkoztam egy pár volt munkatárssal! Már máshogy állnak a dologhoz!:) Próbáltam mindíg olyan munkahelyet keresni ahol elnézik a “hobbimat”! Volt egyszer egy olyan, (akkor már jobban dübörgött a Face team szekere) ,hogy egy hétvégén Cipruson voltunk fellépni, én elkértem magam az akkori munkahelyemről!Itthon nagykabátos idő volt,ott papucsos (életem első ilyen élménye!)! Megcsináltuk,hazajöttünk,éppen be estem a reptérről a munkahelyre (vasárnap éjszaka)! Nem sok kedvem volt dolgozni,még időm sem volt feldolgozni az élményeket:)! Kaja szünet! Leülök egy asztalhoz! Mindenki a hétvégét beszélgeti,néha hozzám szegezte valaki a kérdést,hogy :
Újak a csövek a szoliban?:) Most erre mit mondjak? Leégtem Cipruson!?(inkább nem) Mosolyogtam és hallgattam a hétvégés sztorikat! Rám került a sor,nekem kellett mesélnem! Félve kezdtem el a történetet. Nem hitték el! Elég rosszul esett! Felszaladtam a fényképezőgépért az öltözőbe, leraktam az ebédlőasztalra! Megnézték a képeket arról,hogy aznap reggel, még egy luxus szálloda medencéjénél pózolgatunk a csapattal! Most látszott az arcukon: elhitték! Akkor jöttem rá,mennyire nem hétköznapi és mennyire hihetetlen dolgot alkottunk! Azóta ilyen szituációban nem mesélek!:) Jelenleg autófényezőként dolgozom, szerencsére elég rugalmas a főnököm. Köszönet érte! 10 éves a csapat! A csapatkapitánnyal is sikerült baráti viszont kialakítanom:)) (kicsit olyan mint egy házasság:)) És mindent láttam! Óriási! Annyi minden történt ez idő alatt! Fantasztikus dolog olyat csinálni,amivel örömöt csalsz az emberek arcára! Komoly áldozatokkal jár, de megéri! Nincs vége de valószínűleg soha nem is lenne, ezért befejezem! Kéne valami mottót írnom!? Inkább egy tanács: Élj ahogy akarsz,de mindenképpen tedd magad boldoggá!;)